A Bach-virágterápia a megalapítása óta eltelt több mint 60 esztendõ alatt sem lépte át az empíria határait: hatásmechanizmusa egyenlõre felderítetlen, s a mai tudományos szempontoknak is eleget tévõ vizsgálatoknak sem vetették még alá. Ez utóbbinak oka a Bach-virágterápia szemléletmódjában kereshetõ: mivel egyrészt szélsõségesen egyéni, minden esetben "testre szabott", ezért rendkívül idõigényes és nagy hozzáértést követelõ kezelési módról van szó, másrészt pedig a metrikus skálával amúgy is nehezen leképezhetõ lelki folyamatokkal foglalkozik, a megszokott statisztikai vizsgálati mód nehezen kivitelezhetõ.
Hiába e szerek ma már világméretû jó hírneve, az akadémikus orvoslásba eddig még nem tudtak betörni. Napjainkig csupán egyetlen, tudományos szempontból is korrektnek mondható tanulmány jelent meg e témakörben: Weisglas (1979) egészséges alanyokkal végzett duplavak kísérlete, amely a Bach-csoportnál 3 és 6 hét lefolyása alatt növekvõ jó közérzetet és önelfogadást mutatott ki. Scheffer (1993) összesen 700 beteget vizsgált (kontrollcsoport nélkül): 3-4 nap múlva szubjektív javulás következett be a betegek közérzetében és a panaszaikhoz való hozzáállásban. A Bach-virágterápia vizsgálatához a megfelelõ terepet talán az orvostudomány, a pszichológia és a pszichoszomatika határterületei szolgáltathatják, ahogyan azt az alábbi vizsgálat is mutatja.
Hiába e szerek ma már világméretû jó hírneve, az akadémikus orvoslásba eddig még nem tudtak betörni. Napjainkig csupán egyetlen, tudományos szempontból is korrektnek mondható tanulmány jelent meg e témakörben: Weisglas (1979) egészséges alanyokkal végzett duplavak kísérlete, amely a Bach-csoportnál 3 és 6 hét lefolyása alatt növekvõ jó közérzetet és önelfogadást mutatott ki. Scheffer (1993) összesen 700 beteget vizsgált (kontrollcsoport nélkül): 3-4 nap múlva szubjektív javulás következett be a betegek közérzetében és a panaszaikhoz való hozzáállásban. A Bach-virágterápia vizsgálatához a megfelelõ terepet talán az orvostudomány, a pszichológia és a pszichoszomatika határterületei szolgáltathatják, ahogyan azt az alábbi vizsgálat is mutatja.
Régóta ismert tény, hogy a szülés pontos idejét és egész lefolyását nagyban befolyásolja az anya lelkiállapota. Lewi 1967-ben egy konkrét pszichológiai mechanizmust írt le: érzelmi állapotok (kellemetlen élmények, stressz) a mozgató-, érzõ- és endokrin rendszer változásait vonják maguk után, a növekvõ félelem miatt a szülés kezdete kitolódik, esetleg több komplikáció lép fel, stb. A Read által (1972) leírt félelem-feszültség-fájdalom visszacsatolás értelmében a félelem csökkentésével egyben a szülés egész lefolyása is befolyásolható. A szülés elõtt álló nõk a félelem számos fajtájától szenvednek. A pszichoanalítikai értelemben vett tudattalan halálvágy mellett sokféle konkrét félelem is fellép, például félelem a szülési fájdalmaktól, komplikációk fellépésétõl, vagy egyszerûen attól, hogy nem lesznek képesek az anyai feladatok megfelelõ ellátására. Jóllehet a szülés megjósolt idõpontját a legtöbb anya nem tekinti abszolútnak, a legtöbben mégis negatívan viszonyulnak a késlekedõ szüléshez, még nyugtalanabbá, türelmetlenebbé válnak és félnek attól, hogy valami probléma van a magzattal. A késedelmes szülés sok egyéb kellemetlenséggel is jár: a férj kivette a szabadságát, az ismerõsök és barátok várakoznak, stb. Mindez nagy stresszt jelent.
A leírt vizsgálatban összesen 24 elsõszülõ kismama vett részt, akik a megjósolt idõpont után 6-17 nappal szülték meg gyermeküket. A résztvevõk mindegyike házas volt, minden partner jelen volt a szülésnél, a kismamák átlagéletkora 27.75 évnek adódott. A 24 kismamát véletlenszerûen 3 csoportba osztották:
Az 1. csoport tagjai egyrészt a stressz- és sokkállapotok feloldására használatos Elsõsegély cseppekbõl (Rescue Remedy) kaptak, ami 5 alkotóelembõl áll, és általánosan javítja a közérzetet és csökkenti a félelmet, másrészt személyes beszélgetés alapján további 1 eszenciát választhattak, a következõkbõl: Bohócvirág (Mimulus; a szüléstõl, eszközöktõl stb. való félelem ellen), Rezgõnyár (Aspen; nem világos eredetû félelem, rémálmok ellen), Tárnics (Gentian; pesszimista, minden-balul-üthet-ki alapállás kezelésére), Jerikói lonc (Honeysuckle; amikor a kismama inkább szeretne terhes maradni, és ez késlelteti a szülést), Vadrózsa (Wild Rose; apátia, érdektelenség kezelésére) és Szikárka (Scleranthus; erõs érzelmi hullámzások enyhítésére).
A 3 csoportot a következõ szempontok alapján hasonlították össze:
Az utolsó két szempont esetén két mérési idõpontot vettek figyelembe: közvetlenül a beavatkozás(ok) (Bach-cseppek, pszichológiai ellátás) utáni estét, és a szülés elõtti estét. Az eredményeket elsõ lépésként egyváltozós varianciaanalízissel (F-próba) hasonlították össze, szignifikáns különbség esetén második lépésként t-próbát végeztek. A nullhipotézis szerint az
1. csoport a másik kettõhöz képest minden szempontból szignifikáns különbséget mutat, vagyis kevesebb nap telik el a szülésig, kevesebb segédeszköz és gyógyszer szükséges, és mindkét mért idõpontban jobb közérzet, kisebb félelem.
Az 1. csoportban mind a 8 kismama spontán szült, a 2. csoportban 6 spontán szülés mellett 1 mesterséges (vákuum/fogó) és 1 császármetszés fordult elõ, míg a kontrollcsoportban 4:2:2 volt az arány.
A legnagyobb különbség a gyógyszerszükségletben mutatkozott, míg az 1. csoportban csak egyetlen kismama igényelt gyógyszert, a másik kettõben 6-6 kismamának volt szüksége több-kevesebb gyógyszerre.
Ellentétesen alakult a szülésig eltelt átlagos idõ: a Bach-csoportban 5.1 nap volt, a 2. Csoportban 6.6 nap, míg a kontrollcsoportban 4.4 nap. A varianciaanalízis alapján a gyógyszerszükséglet, az elsõ vizsgálati idõpontban mért félelem és közérzet tekintetében a Bach-csoport szignifikánsan jobb eredményeket mutatott a másik kettõhöz képest, míg a szülésig eltelt napok, a szülés lezajlása (spontán, vákuum/fogó ill. császármetszés) és a második vizsgálati idõpontban mért félelem és közérzet tekintetében nem volt szignifikáns a különbség. A további vizsgálat (t-próba) továbbra is egyértelmûen szignifikáns különbséget mutatott ki a gyógyszerszükséglet tekintetében a Bach-csoport és a másik két csoport átlaga között. Szignifikáns volt a különbség a Bach-csoport és a kontrollcsoport között a szülés lezajlása tekintetében is. Fontos megjegyezni, hogy egyrészt a vizsgálat során meglehetõsen sok volt a kontrollálhatatlan egyéb változó, másrészt pedig a félelem és a közérzet, érzékenység mérésére használt eszközök (kérdõívek) is fejlesztésre szorulnak.
A legnagyobb különbség a gyógyszerszükségletben mutatkozott, míg az 1. csoportban csak egyetlen kismama igényelt gyógyszert, a másik kettõben 6-6 kismamának volt szüksége több-kevesebb gyógyszerre.
Ellentétesen alakult a szülésig eltelt átlagos idõ: a Bach-csoportban 5.1 nap volt, a 2. Csoportban 6.6 nap, míg a kontrollcsoportban 4.4 nap. A varianciaanalízis alapján a gyógyszerszükséglet, az elsõ vizsgálati idõpontban mért félelem és közérzet tekintetében a Bach-csoport szignifikánsan jobb eredményeket mutatott a másik kettõhöz képest, míg a szülésig eltelt napok, a szülés lezajlása (spontán, vákuum/fogó ill. császármetszés) és a második vizsgálati idõpontban mért félelem és közérzet tekintetében nem volt szignifikáns a különbség. A további vizsgálat (t-próba) továbbra is egyértelmûen szignifikáns különbséget mutatott ki a gyógyszerszükséglet tekintetében a Bach-csoport és a másik két csoport átlaga között. Szignifikáns volt a különbség a Bach-csoport és a kontrollcsoport között a szülés lezajlása tekintetében is. Fontos megjegyezni, hogy egyrészt a vizsgálat során meglehetõsen sok volt a kontrollálhatatlan egyéb változó, másrészt pedig a félelem és a közérzet, érzékenység mérésére használt eszközök (kérdõívek) is fejlesztésre szorulnak.
Az eredmények szerint a Bach-eszenciák egyértelmûen hatásosnak bizonyultak, bizonyos korlátokkal: a Bach-csoport a szülés alatt kevesebb gyógyszert igényelt és a szülés lefolyása is simább volt, ami a félelemcsökkenéssel magyarázható, a Read-féle félelem-feszültség-fájdalom-kör értelmében. Semmiféle szignifikáns különbség nem mutatkozott ugyanakkor a szülésig eltelt idõ tekintetében. Mindenképpen fontosak ezek az eredmények abból a szempontból, hogy elõrevetítik a Bach-eszenciák (sok más természetgyógyászati módszerhez hasonlatos) kétféle hasznát: egyrészt mentesek minden káros mellékhatástól (ne feledjük, hogy a homeopátiás szerekhez közelálló, erõsen higított anyagokról van szó), másrészt drasztikusan képesek csökkenteni a betegellátás költségeit (pl. gyógyszerigény).
Maga a szerzõ, hangsúlyozván, hogy csupán egy bevezetõ jellegû tanulmányról van szó, az esetleges további vizsgálatok felépítésében a következõ változtatásokat javasolja:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése